összetört szív...? menthetetlen!

Ezt nem hiszem el.... és már megint! Csak nem...? Újra visszasüllyedek a magányba? Én.... úgy érzem egyedül vagyok.... És már megint nem bírom megállni, hogy ne sírjak akkor amikor egyedül vagyok!! Miért érzem ezt? Olyan mintha mindenki utálna... és félek, hogy ez így is van... és a szemembe hazudnak! Bleeee. Tökre paranoiás lettem, vagy mi... O_O

És most ez.... kezdek visszaesni a depresszióba? Pedig nyáron tökre gondtalannak éreztem magamat és azt hittem végre túltettem magamat ezen az egészen....

Komolyan, mint egy drogos. Amikor azthiszem sikerült otthagynom, visszaesek....

... lehet, hogy nekem szükségem van erre? A fájdalomra... hogy fel tudjam venni az álarcomat?:) Hogy mosolyogni tudjak... ?

Egy összetört szívre nincs orvosság? Valóban menthetetlen lenne? Mostmár örökre ezt kell éreznem.... ? Végleg soha nem szabadulhatok meg tőle?

Ezért utálnak az emberek? ://

Ahw.... Most megpróbálok megnyugodni... és újra elfelejteni ezt az egész szart!

megyek írni ~

baibaicsúú~~~~