másnap elmentem suliba stb... éshát kibaszott szarul lettem, ezért német után hazajöttem. még sosem éreztem magamat ENNYIRE RAMATYUL. tudjátok... olyan mint amikor meghal valaki. :') de mégsem... csak valami eltört. de lett a helyére véve egy másik, mert a régi már megjavíthatatlan. :'O ugyan olyan, mégis más.... igen. én pedig azt a másikat fogom választani. hahaaa. végre egy részt az életemből le tudtam zárni :') de attól még fáj. ><'
And then I found out how hard it is to really change
Even Hell can get comfy once you've settled in
I just wanted the numb inside me to leave
2011. november 19., szombat
elmondtam.
huuuuuuuuuuuuuuu. hát csütörtökön elmondtam neki, hogy szeretem Q___Q természetesen visszautasított, de erre számítottam is, szal nem volt akkora para. mégis... nem éreztem megkönnyebbülést, meg semmi.... >< utána még egy jó ideig elvoltam ott alsónál, aztán elmentem anyámmal... és mikor hazaértem elbőgtem magamat. xd azért mégis csak megviselt ez az egész.... nagyon szarul voltam. :O még egy pillanatra el is vesztettem az eszméletemet. az durva volt :// bár csak pár mp-ig tartott, anyámék nagyon meg voltak ijedve... egyből a cukromat mérték meg minden. aztán éjjel még bőgtem egy kicsit, de végülis jól voltam.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése